|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fábián Júlia 2004. február 17.Székelyvaja iskolájában két éve működik a Fábián Júlia tanítónő vezette Pillangók két csoportja. Népi táncot, modern táncot, cigánytáncot tanulnak. Szeretnének minél több faluban fellépni. /(b. d.): Pillangók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./2015. augusztus 10.Falutalálkozó a tiszteletadás jegyébenFalunap keretében első alkalommal találkoztak Székelyvajában a helyiek, elszármazottak és vendégek. Nemcsak a szórakozásra nyújtott alkalmat a vasárnapi ünneplés, hanem a tisztelet, elismerés kinyilvánítására is. Vasárnap reggel autóra ülve ébresztette a falut a helyi fúvószenekar. Közben az iskolaudvaron a kukták szerepét felvállaló hölgyek és urak felállították bográcsaikat és előkészítették az ebéd hozzávalóit. A református templom harangjai pedig ünnepi istentiszteletre szólítottak mindenkit, ahol Pápai László tiszteletes prédikációja után Zöld György volt lelkész is szólt a vajaiakhoz. Istentisztelet után ismét az iskolaudvara sereglett a tömeg, ahová a helyiek mellé már megérkeztek azok a pedagógusok is, akik az 1960-as évektől 1990-ig a faluban tanítottak, és akiket meghívtak a szervezők. Megható pillanat volt sokak számára látni az egykori iskolát, találkozni volt pedagógusoknak és volt diákjaiknak. Ebéd után Szabó Emilia tanítónő mutatta be nemrég megjelent falumonográfiáját, amelynek gyűjtőmunkáját még főiskolás korában elkezdte. László-Fábián Júlia tanítónő pedig újonnan megjelent könyvét, a Vidám vajai villanásokat mutatta be, amelyben egy vándor szemével ismerhetjük meg Székelyvaját, de számos humoros, olvasmányos, könnyen „emészthető” történet, anekdota szól a falu lakóiról, megtörtént eseményeiről, továbbá kedves és kedvenc tanárának, Kajcsa Jenőnek mulatságos eseteiről sem feledkezett meg a szerző. A délután folyamán a szervezők díszoklevelekkel köszönték meg mindazok munkáját, akik az elmúlt évtizedekben a falu felemelkedésén és nevének öregbítésén dolgoztak valamilyen területen. Így az 1958-ban létrejött fúvószenekar 14 alapító tagja közül négy élő személy kapott elismerő oklevelet, a többiek hozzátartozói post-mortem elismerést vehettek át, majd Orbán Rozália egy pannót adott át, amely 1958-tól máig idézi fel képekben és nevekkel a zenekar történetét és munkáját. Díjazták annak a helyi focicsapatnak egykori tagjait is, akik az 1970-es években megyei bajnokságig jutottak el ebben a sportágban, és nem feledkeztek meg a volt Pillangó ifjúsági táncegyüttes tagjairól sem, akik megyei versenyek díjazottjai voltak néhány évvel ezelőtt. Természetesen egykori pedagógusait sem felejtette el kitüntetni a falu, tizenhat jelenlevő tanárt, tanítót is köszöntöttek. A délután folyamán az elszármazott Orbán Irén kézimunkáit is megtekinthették az érdeklődők, de az iskola egyik termében megnyílt a falumúzeumnak nevezett gyűjtemény is, amely a Székelyvajáért Egyesület egyéves szorgos munkáját dicséri. Délután a színpadon a helyi iskolások is felléptek furulyajátékkal, népdallal, nép- és modern tánccal, a helyi Csatlós Beáta és barátnője, Antal Andi könnyűzenével, a szentgericei fiatalok pedig néptánccal szórakoztatták a közönséget, a műsor fénypontja pedig a Bekecs Néptáncegyüttes fellépése volt. Este az ugyancsak helyi László Ferenc zenekara szórakoztatta a tömeget, majd Szabadi Nóra, Ördög Levente és Bokor Barna koncertezett, aztán hajnalba nyúló szabadtéri bulin táncolhatott-énekelhetett kedvére mindenki. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. augusztus 11.Falunapot tartottak SzékelyvajábanMásodik alkalommal került sor a székelyvajai falunapra augusztus 7-én. Az elmúlt év sikerén felbuzdulva a Székelyvajáért Egyesület úgy döntött, hogy ezentúl rendszeresen megpróbál egy napot a falu ünnepévé tenni, amely nagy valószínűséggel augusztus első vasárnapja mArad továbbra is. A falut, valamint a Vaja városból érkezett, a Vector hotelben elszállásolt vendégeket a székelyvajai fúvószenekar ébresztette, nem kis meglepetést okozván ezzel a szálló többi vendégének. Közben már kigyulladt a bográcsok alatt a tűz, lelkes csapatok készítették oda a gulyást, minden utca képviselői egy-egy bogrács körül sürögtek- forogtak. Az ünnepi istentisztelet után, amelyen Pápai László tiszteletes prédikációja és Zöld György köszöntője között Csatlós Beáta és Antal Andi csodálatos fuvola- meg zongorajátékát hallgathattuk, a férfiak és a legények focizni vonultak, hogy azért a sport se mAradjon ki a programból, és mire mások megebédeltek, ők is a mérkőzések vége felé jártak. Délután 4 órától a helyi iskolások léptek színpadra, népdalokat énekeltek, furulyáztak, táncoltak, őket a felei néptáncosok követték. A fúvószenekar felemelő játéka után az ötvenéveseket köszöntötték, valamint oklevélben részesültek a focisták és a falu utcáinak szakácsai. Buta Árpád Attila, a Bekecs néptáncegyüttes, a székelyvajai, göcsi, szövérdi kis néptáncosok, Szabadi Nóra és Ördög Miklós fellépése után a helyi és környékbeli zenészekből alakult Royal Band húzta a talpalávalót, amíg csak igény volt rá. Így volt, vége volt. Íme, hogy apró közösségek is képesek nagy dolgokra, csak akarat kell hozzá. Ahol pedig akarat van, ott minden van. A falunapok nemcsak a szórakozásról szólnak, hanem hagyományaink ápolásáról, emberek közti találkozásokról, és napjainkban, ebben a rohanó világban ez a legfontosabb. Az, hogy ne menjünk csak úgy el egymás mellett, hanem figyeljünk egymásra. László-Fábián Júlia Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 10.Tájházat nyitottak SzékelyvajábanVasárnap a falunap keretében tájházat nyitott a Székelyvajáért Egyesület. A fiatal helyi tehetségek bemutatását célzó rendezvény a vihar ellenére is sikeres volt. Vasárnap harmadik alkalommal rendeztek falunapot Székelyvajában. Ekkor adta át a tájházat a helyi egyesület a nagyközönségnek. Amint László-Fábián Júliától, a kezdeményezés „húzóemberétől” megtudtuk: a 125 éves harangozói épületet vették bérbe az egyháztól erre a célra, ugyanis a mostani harangozó családja nem tartott rá igényt, így pedig használatban is marad, és javítani is tudják. A tetőzeten előzőleg megforgatták a cserepet, a falakat lemeszelték, de az épület elhelyezkedése és kora miatt a tornác főjavításra szorul, ám ezt anyagi keret hiányában egyelőre halasztani kellett, megpróbálnak pályázati forrásokat találni rá. Amúgy a helyi tárgyak, eszközök gyűjteménye már évekkel ezelőtt megvalósult, és az iskola egyik üres termében kapott helyet, de a harangozói épületet megfelelőbb helyszínnek találják, ezért kezdeményezték az átköltöztetését. A tavasz óta más tárgyakat is beszereztek, azaz bővítették a leltárat. A vasárnapi megnyitásra sokan látogattak ki a helyszínre, a helyiek örülnek, hogy ezután nyilvánosan is látogathatók lesznek a tárgyak, és az épület is az eredeti környezetükre utal. „Mintha a dédnagyanyám korába léptünk volna vissza, olyan az »elsőház«, még az illata is” – mondta el a kezdeményező, hozzátéve, hogy a helyiek, értesülve a tervről, újabb tárgyakat kerítettek elő a padlásokról, fészerekből, és adtak át az egyesületnek. Az épület, a tájház funkciója mellett, ezután egyesületi székházként is fog mű- ködni, de különböző programokat is szerveznének, hogy ne csak létezzen, hanem hasznos is legyen: itt működhetne a népdalkör, és néha vasárnaponként hagyományos ételeket főznének a templomból kijövő helyieknek – fejtegette László-Fábián Júlia. A harmadik alkalommal rendezett vajai falunap a helyi tehetségek felkarolását célozta, ezért a programokban is a gyerekek, fiatalok kaptak teret: az istentisztelet keretében három zongorás és egy fuvolás gyerek mutatkozott be, délután az iskolánál folytatódó programokon egy rajzverseny legjobb alkotásait díjazták, fellépett a vajai nép- és moderntánccsoport, valamint a huszonöt tagot számláló gyermeknépdalkör, ugyanekkor alkalmat biztosítottak a fellépésre a községbeli legjobb népdalosoknak. A helyi fúvószenekar egy pályázat révén a közelmúltban Csíkszentsimonba vitt táborozni tizenegy gyereket, az utánpótláscsapat is bemutathatta a tanultakat. Késő délután színpadra lépett a Bekecs néptáncegyüttes, továbbá a vajai, göcsi és szövérdi gyermekekből álló néptánccsoport. A Csatlós Csilla kántor, Szabó Emília és László-Fábián Júlia pedagógusok által szervezett programokat követően más műfajnak is teret adtak a színpadon, az Open Stage kabaréval, Bokor Barna és a Royal Band zenével szórakoztatta a falunapi közönséget, amelyet a délutáni vihar meg tudott ijeszteni, de szétkergetni nem. Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
